Ha van egy kamerád és egy TV távirányítód, elvégezhetsz egy egyszerű kísérletet: Indítsd el a felvételt, állj a kamera elé a távirányítóval, majd a kamera felé tartva a távirányítót, nyomj meg egy gombot, mondjuk a hangerőszabályzó gombját.

Most állítsd le a felvételt. Ha visszanézed, láthatod, hogy ott állsz a távirányítóval, és… HOPPÁ! MI AZ OTT? …láthatod, hogy a távirányítód fényt bocsátott ki magából!

Nagyjából ennyi lenne a dolog lényege, a távirányító az emberi szem számára láthatatlan fényt sugároz, amit a kamera viszont érzékel. Ennek a bizonyítéka ott van a kezedben, a saját videó felvételeden.

És itt jön a képbe José Toledo, aki kitalálta, hogy miért ne rakjunk a mozivászon mögé marha nagy infravörös led-paneleket? Az embereket nem zavarná a filmnézésben, mert számukra a fénye láthatatlan, viszont a kamerák semmit nem látnának a vászonra vetített filmből, mert azt elnyomná a ledek fénye. Ugyanezzel a módszerrel különböző mintákat is lehet a vásznon keresztül megjeleníteni, azaz vízjelezni a vetített filmet, ezáltal nyomon követhetővé válik, melyik moziban és mikor készült a kalóz felvétel. Természetesen nem csak mozikban, hanem bármilyen prezentáción vagy születésnapon, esküvőn, és bárhol használható a technológia, ahol meg szeretnék akadályozni a vetített anyagok kézi-kamerás felvételét.